Forrás dobog
a szív oldalon
Az első pilóta
és műszakiak találkozójára - 2008
Most, mikor minden csak emlék lehet
ezek az órák fogják a kezünket,
de a szívünk ma is egymásért dobog,
ez több, mint egy "katona dolog"...
Oly megáldott emberi kapcsolat,
mely összeköt s el nem tántoríthat.
Üzenetre érzékeny szomjas pontok,
bíztatást adó, jelző radarok.
Ez nincsen rajta a lokátoron,
egy forrás dobog a szív oldalon.
A belépőélen nyíló virág,
gyümölcsfa, amely örök termést ád.
Kéklő égbolt, vagy éjjel csillagok
a napfény erejétől Hold is ragyog...
Katonanemzedékek emléke,
az átélt kincsek újraélése.
Mind a mienké kedves bajtársak,
belénk ivódott, él a bőrünk alatt.
Mehetünk bárhova, érzékeink
térképe jelez, ez bennünk kering.
Jutalmunk nem más, csak egy kézfogás,
és örök marad ez a belső láz...
Így kerestem a gondolatokat,
a szívem diktálta vágyainkat
|
Varázslatok, parányi részecskék,
amely örökké mindnyájunkban él.
Erőt ad, és hitet is továbbra,
képzelet lépj régi mozdulattal.
Agyam markából indult e gondolat,
kalász életünk egy része marad...
Emlékezzünk azokra, kik elrepültek,
álló tónak adjuk szellemetek...
Öröklétűl írjuk, aranybetűkkel,
itt vagytok Ti is emlékeinkben...
A békés múltat, bűvös drágakövet
átadjuk a jövő nemzedéknek.
Kis-Kapcsándy Sándor
Pápa - 2008. július 14.
|